A törökökkel játszik osztályozót a magyar válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott a törökökkel játszik oda-visszavágós párharcot a Nemzetek Ligája A...
„A szlovák élvonalban van egy csapat, amely sokkal inkább magyar, mint szlovák, és ezt éreztetik is velünk.“ – nyilatkozta Marco Rossi a Nemzeti Sportnak, melynek riportere a sárga-kékek trénerét Dunaszerdahelyről és a Kispest csapatáról is kérdezte.
Megszokta, megszerette Dunaszerdahelyt?
Persze! Eltelt három hónap, ennyi idő alatt megértettem, mit jelent az itt élőknek a futball, azon belül is a DAC. Mielőtt idejöttem volna, tanulmányoztam a Felvidék, valamint a klub történelmét. Tisztában voltam azzal, hova érkezem. De a legtöbbet a saját bőrömön tapasztaltam. Hihetetlen, milyen érzelmeket vált ki a foci az emberekből. Nekem, sőt ha két olasz segítőmet, Cosimo Ingusciót és Giovanni Costantinót is ideveszem, akkor nekünk ez teljesen új helyzet. Meg kellett tanulnunk együtt élni vele. Hozzáteszem, a mai napig érnek meglepetések. Az előző fordulóban, a Spartak Trnava otthonában például olyasmiben volt részem, amiben pályafutásom során soha, holott megfordultam már itt-ott. Gyakorlatilag két meccset játszottunk. Az első huszonöt percig tartott, addig több helyzetünk volt, mint a listavezetőnek. A hátralevő hatvanöt percben viszont már éreztették velünk, hogy esélyünk sincs a sikerre. A Kalmár Zsolt ellen elkövetett nyilvánvaló szabálytalanságért nem ítélt büntetőt a bíró, miközben a szünetig öt sárga lapot mutatott fel nekünk. A második félidőből pedig még öt perc sem telt el, amikor kiállította Marko Zsivkovicsot. Úgy látszik, azon az órán nem vett részt, amelyen azt oktatták, hogy a futball velejárója az ütközés. A szóban forgó játékvezető egyébként három hazai mérkőzést vezetett eddig a Spartaknak, s lám, az ellenféltől minden alkalommal kiállított legalább egy játékost. Nem is maradt el a nagyszombati győzelem. Félreértés ne essék, nem alibit keresek, ha rosszul futballozunk, vagy jobb nálunk az ellenfél, elismerem, de ha érdemtelenül kapunk ki, az rettenetesen bánt. De most már mindegy. Elhatároztam, hogy itt sem foglalkozom többet a bírókkal. Magyarországon is volt egy pont, amikor meghúztam azt a bizonyos vonalat. Szeretnék kizárólag a munkára összpontosítani.
A harmadik helyezés már bravúrral érne fel?
A gazdasági és a politikai helyzetet figyelembe véve nagy tett lenne.
Ezek szerint a politika jelen van a futballban?
Ezt nem lehet kijelenteni, de az tény, hogy a szlovák élvonalban van egy csapat, amely sokkal inkább magyar, mint szlovák, és ezt éreztetik is velünk. Jobban meg kell dolgoznunk a sikerekért, mint vetélytársainknak, semmit sem kapunk ajándékba. Amit elérünk, csakis magunknak köszönhetjük. Gond ezzel sincs, tudomásul vesszük, hogy ez a helyzet. Ráadásul pozitív érzéseim vannak. Hiszem, hogy árral szemben úszva is elérhetünk oda, ahova vágyunk.
A Marco Rossival készült teljes interjú ITT megtalálható.
Fotó: FC DAC