Frýdek-Místek: Radványi Mikinél jártunk

Radványi Miklós neve hosszú ideig a DAC csapatával volt összekötve, januártól viszont ez már megváltozott. A dunaszerdahelyi trénert menesztették, így júliustól új együttest vett irányításba. A Dunaszerdahelytől 3 órás autóútra lévő csehországi Frýdek-Místek együttesét választotta, amely jelenleg a másodosztályban szerepel. A csallóközi trénert új állomáshelyén látogattuk meg.

Július vége felé böngésztem a Frýdek-Místek weboldalát, eljátszadoztam a gondolattal, hogy meg kellene látogatni Radványi Mikit új csapatánál. Felhívtam Kertész Laci fotós barátomat: „Laci! Augusztus 22-én játssza első hazai mérkőzését a Frýdek, akkor nincs hazai DAC meccs sem.“ Laci válasza sem maradt el: „Megyünk?“ Azonnal elkezdtünk szállást nézni, hiszen mint azt Radványi edzőtől megtudtam, 3 órás út állna előttünk és a mérkőzés után nem lenne érdemes nekivágni a sötét éjszakának. Szállás lefoglalva, várhatjuk a mérkőzés napját.

Az indulás előtti héten személyesen is elbeszélgettem Radványi Mikivel, mesélt a csapat helyzetéről, a körülményekről és természetesen Frýdek városáról. „Mindenképp a szerpentineken gyertek, nagyon szép vidék, sok a látnivaló!“ – javasolta indulás előtt. A mérkőzés hetén akkreditációt kértem a cseh csapatnál, tisztán megírtam, hogy Dunaszerdahelyről jövünk, és riportot szeretnénk készíteni a csapat edzőjével. Az indulás előtti estén azért felhívtam Radványi Mikit, hogy akkor számíthat ránk másnap, mire ő jelezte, tudja hogy jövünk, a klub már szólt, hogy miatta jönnek a dunaszerdahelyi újságírók.

Csomagolás, pakolás és nekiveselkedtünk a csaknem 280 kilométeres útnak. Fél távon megálltunk Trencsénben, egy kávé mellett megcsodáltuk Csák Máté várát, utána vissza az autópályára.

A Lipina stadion

Frýdek-Místekbe érve elfoglaltuk szálláshelyünket, amely a város főterén helyezkedett el. Kis felfrissülés és étkezés után megcéloztuk a stadiont, melyet fotósunknak már útbaigazította egy szintén szlovákiai személy, akinek fia Frýdek csapatában játszik. A stadionhoz érve átvettük az akkreditációnkat, a klub alelnöke pedig mosolygósan fogadott bennünket. Öröme tovább fokozódott, mikor átvette az ajándékba vitt DAC sálat, ilyen ereklyéje ugyanis még nem volt. Gyors szóváltásra is futotta Radványi edzővel, de nem zavartuk sokáig, hiszen a Karviná elleni rangadó előtt már a mérkőzésre koncentrált. A fanshopban az ajándékok megvásárlása után elfoglaltuk helyünket és vártuk a kezdő sípszót. A teljesen felújított fő lelátón tisztaság és komfort fogadott bennünket.

A mérkőzésről csak annyit, hogy a Karviná 2:0 arányban győzött, viszont örömteli volt látni a korábbi DAC labdarúgókat, Erik Ujlakyt és Martin Matúšt. Mindkét játékos nagyon meglepődött, mikor meglátott bennünket, nem várták, hogy ilyen hamar dunaszerdahelyi látogatókba botlanak.

Ami viszont meglepett bennünket, az a nézők hozzáállása volt. A csapatnak nem nagyon ment a játék, a játékvezető ténykedése is hagyott némi hiányérzetet, de a szurkolók megállás nélkül buzdították csapatukat. A hazai nézőkkel szemben talán mi bosszankodtunk legjobban a pályán látottak miatt.

Ujlaky és Matúš kék-fehér színekben küzd

A mérkőzés után még pár szót váltottunk az edzővel és a játékosokkal, természetesen mind letörtek voltak, az első hazai mérkőzésen győzni szerettek volna. A játék és az eredmény után még sok munka vár Radványi edzőre, de a csapat erősítése is folyamatban van.

Másnap útban hazafelé még megálltunk a trencséni stadionnál, amelynél háborúk körülmények uralkodtak, ugyanis a bajnok új stadion épít, de munkálatok jelenleg szünetelnek.

Összegezve egy kellemes hétvégét tölthettünk a cseh városban, örömet szerezve a DAC korábbi játékosainak és edzőjének.

A Radványi Mikinél tett látogatásról készült fotóalbum ITT érhető el.

Fotó: Kertész Ladislav