Interjú: Straka Gábor befejezte játékos pályafutását

Sokáig úgy tűnt, Straka Gábor a DAC színeiben kezdi meg új idényét, de kiderült, a dunaszerdahelyi játékos befejezte játékos pályafutását. Karriere után azonnal új munkába kezdett, egy sportolóképző központ megalapítása és üzemeltetése mellett pedig a harmadik ligás bősi csapatot edzőként irányítja.

Pár hónapja még a visszatérésre készültél, azóta viszont már edző lettél. Mi történt ez alatt az idő alatt?

Az ágyéksérülésemből visszatértem, a B csapatnál játszottam kétszer 90 percet, az A csapatnál 10-20 percekre ugrottam be. Már úgy tűnt, visszatérhetek a kezdőcsapatba, de az edzésen egy mozdulatnál elszakadt a bokaszalagom, így újabb pihenőre kényszerültem. Ez május elején történt, a szerződésem pedig június végéig szólt. Nem jöttem volna teljesen rendbe addigra, a DAC vezetősége pedig úgy döntött, hogy nem hosszabbít velem szerződést.

Számítottál rá, hogy nem kapsz új szerződést?

Amikor elszakadt a bokaszalagom, majdnem hogy biztos voltam benne, mert már korban is ott vagyok, így számítottam rá. Hívtak a harmadik ligába pár helyre, de nem vállaltam. Befejeztem a karrierem. Még a DAC-ban egy évet vállaltam volna, így is terveztem, de többet már nem.

Az elmúlt hetekben a bősi csapat vezetőedzője lettél. Számítottál rá, hogy edző leszel?

Annyira nem készültem erre. A sportolóképző központra összpontosítottunk a Szabó Ottóval, ez körül dolgozgattam, intézkedtem, ez volt a prioritás. Még nem teljesen kész, ahogy szerettük volna. Jött egy telefon Bősről, elmondták, hogy rosszak az eredmények és szóba került a nevem. Másnap leültünk. Közben utánakérdezgettem bizonyos dolgoknak, így hamar megegyeztünk.

Mit szóltál a bősiek ajánlatához?

Meglepett a felkérés, de örültem neki. Nem várt dolog volt, de abból a szempontból jó, hogy ki tudom magam próbálni edzőként, tapasztalatot szerezhetek, megmutatkozhat, hogy jó lennék-e benne. Nagyon osztályra képesítésem nincs, de most még nem is kell. Kezdetnek arra, hogy fel tudjam mérni, mennyire lennék jó a szakmában és mennyire szeretném csinálni, arra ez egy remek lehetőség.

Milyennek látod az edzői munkát?

Még nagyon rövid ideje vagyok a csapatnál, még én is tanulok, hiszen fiatal, csak 34 éves vagyok. Furcsa ez a szituáció számomra, de napról napra jobb. Megfigyeltem, jegyzeteltem az edzéseket, így nincs probléma. Velem dolgozik Belkovics László is, aki segíti az edzéseket és játszik is. Ahogy a nagy könyvben meg van írva, a bemelegítést úgy állítjuk össze, hogy rávezessen az edzés fő témájára. Nagy edzéseket nem tudtam még tartani, mert az elmúlt időszakban hétközi mérkőzések is voltak. A meccsek alapján kezdem egyre jobban megismerni a csapatot, az edzések témájába még nem annyira tudtam belekezdeni.

Nem látjuk többé a pályán Straka Gábort.

Milyen a bősi csapat?

Jó csapatom van, ezt próbálom elhitetni a játékosokkal is, mert nem mindenki hiszi el, hogy jó ez a csapat. Vannak benne tapasztalt és kevésbé tapasztalt játékosok, amolyan jó keverés. Vannak olyanok is, akiknek többre van, mint a harmadik liga.

Nem hiányzik a futball, a mindennapi mozgás?

Mozgok eleget, annyira azért nem hiányzik. A mérkőzés előtti adrenalin az, ami hiányzik, de felkészültem a váltásra, éreztem, hogy jön a karrier vége. Fejben már próbáltam rá felkészülni az átállásra, ami ezért nem volt könnyű. Most, hogy edző vagyok, ez is pótol. A mérkőzések előtt és alatt is azért van adrenalin.

Hogy éled meg a mérkőzéseket? Nem volt még olyan pillanat, amikor legszívesebben beálltál volna játszani?

2-3 mérkőzés alapján ez nem jutott eszembe, hogy pályára lépjek. Csak azt akarom, hogy a srácok nyugodtan, élvezzék a játékot. Tegyenek meg mindent a győzelemért, mert ez a legjobb érzés, 4-5 napig a hatása alatt vannak. Szombaton megnyersz egy mérkőzést, utána egész héten jó kedved van, semmi sem veszi el a kedved. Ezt próbálom velük megértetni.

Volt valamilyen terved, amivel szerettél volna foglalkozni a karrier után?

A sportolóképző központ ötlete februárban született, azóta szépen készítettük elő, főleg erre készültem. A foci a fő profilom, de maradok a sport világában, nem csak futballistákon tudunk segíteni, hanem más sportolókon is. Elég sok tapasztalatunk van, össze tudunk dolgozni.

Hogy működik a sportolóképző központ?

Nagyjából egy hónapja működik, még csak többnyire a világhálón reklámoztuk. Készül egy brosúra, amely bemutatná a tevékenységünket. Egyre több gyerek jelentkezik az egyéni képzésekre, egyre elfoglaltabbak vagyunk, és látni, hogy van rá kereslet. Nem csak gyerekek, hanem huszonévesek is érdeklődnek, sőt, még egy 28 éves játékos is jelentkezett. Mindig lehet fejlődni, az egész csak akarat kérdése.